Kire vonatkozik az államnyelvtörvény?

2011. november 2. szerda | Kategória: | 0 Hozzászólás

A törvény személyi hatálya a lehető legszélesebb. A 2011. március 1-e előtt hatályos törvény 1. § (5) bekezdése értelmében az állami szervekre, a területi önkormányzati szervekre, más közigazgatási szervekre, jogi személyekre, egyéni vállalkozókra és természetes személyekre vonatkozik. A 2011. március 1-től hatályos államnyelvtörvény már nem tartalmazza a személyi hatályra vonatkozó felsorolást. Ami természetesen nem azt jelenti, hogy immár senkire sem vonatkoznak az előírásai, hanem azt, hogy mindenkire vonatkoznak,  aki az adott törvényi magatartás-szabályozásnál célszamélyként egyáltalán szóba jöhet. Így a törvény általában véve ugyanazokra vonatkozik, mint 2011- március 1-e előtt. Természetesen a törvény egyes előírásai pontosít(hat)ják az általában vett személyi hatályt, azaz konkrétan meghatározhatják, hogy az adott rendelkezés konkrétan kire vonatkozik.

Azokban az esetekben, kapcsolatkokban, viszonyokban, amelyek a törvény tárgyi hatálya alá tartoznak (pl. hivatali ügyintézés, kulturális rendezvények, reklámfeliratok, emléktáblák stb.), az államigazgatási szerv alkalmazottjától kezdve a természetes személyig mindenkinek kötelező jelleggel kell alkalmaznia törvény előírásait.

A törvény tényleges betartását biztosítani hivatott szankciók „címzettjei“ viszonylag széles körben kerültek meghatározásra. A törvény rendelekzéseinek megsértéséért közigazgatási szervek bírságolhatóak (állami szervek, önkormányzati szervek, Szociális Biztosító, stb.), egyéb jogi személyek (pl. gazdasági társaságok, kulturális szervezetek), egyéni vállakozó természetes személyek csak kivételes esetben. Egyéb jogi személyek (pl. gazdasági társaságok, kulturális szervezetek), egyéni vállakozó természetes személyek csak akkor sújthatóak pénzbírsággal, ha az élet-, egészség, vagyonbiztonsággal kapcsolatos feliratokat elmulasztották államnyelven (is) feltüntetni (pl. „Vigyázz, omlik a vakolat!“) Az egyéni vállakozónak nem minősülő magánszemély semmilyen esetben sem sújtható pénzbírsággal. Szintén lényeges tudnivaló, hogy a kulturális minisztérium köteles a pénzbírság kiszabása előtt felhívni a jogszabályt be nem tartó személyt a jogsértés tényére. Csakis miután a megadott időn belül az adott személy nem hagy fel jogsértő magatartásával, szabható ki rá a pénzbüntetés.