A panasztételről szóló törvény (panasztörvény)

2011. december 6. kedd | Kategória: Törvények | 0 Hozzászólás

(A Pro Civis polgári társulás fordítása)

Megszűnik a Tt. 152/1998. sz. törvényének hatálya
Részben megszűnik a Tt. 164/2008. sz. törvénye II. részének hatálya

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt fogadta el:

 Alapvető rendelkezések
1.§

Jelen törvény a panaszok benyújtásának, átvételének, nyilvántartásának, vizsgálatának, illetve a vizsgálat eredményeiről szóló írásos értesítésnek vagy a panasz felülvizsgálatának az eljárásmódját szabályozza.

 2.§

(1) Jelen törvény alapján a következő közigazgatási szervek járnak el:
a) Állami szervek és az általuk létrehozott intézmények,
b) Önkormányzati szervek és az általuk létrehozott intézmények,
c) Azon személyek, akik törvényi megbízásból dönthetnek más személyek jogairól, törvénnyel védett érdekeikről vagy kötelezettségeikről.

(2) Jelen törvény alapján járnak el a Szlovák Köztársaság más szervei is[1], ha ezt külön jogszabály nem szabályozza másként.

3.§

(1) A panasz természetes vagy jogi személy (továbbiakban csak „panaszos”) olyan beadványa, amellyel
a) saját jogainak vagy törvénnyel védett érdekeinek védelmére törekszik, melyeket saját megítélése szerint a közigazgatási szervek tevékenysége vagy tétlensége (továbbiakban, mint „tevékenység”) megsértett,
b) konkrét hiányosságokra mutat rá, főleg a jogszabályok megsértésére, melyek kiküszöbölése a közigazgatási szervek hatáskörébe tartozik.

(2) A beadvány annak tartalma alapján kerül elbírálásra.

(3) Amennyiben a beadvány több részből áll, melyekből
a) némelyek nem tekinthetőek panasznak a 4.§ szerint, a közigazgatási szerv csak azokat a részeket kezeli panaszként, melyek a törvény értelmében panasznak tekinthetőek; a beadvány azon részéit, melyek nem tekinthetőek panasznak, a közigazgatási szerv nem küldi vissza a panaszosnak és a panasz vizsgálati eredményeiről szóló értesítésben feltünteti az indokokat, miért nem voltak vizsgálva,
b) a törvény alapján minden rész panasznak tekinthető, egyes részek kezelésére viszont a közigazgatási szerv nem jogosult, a panasz csak azon részeit kezeli, melyekre jogosult; a panasz többi részét a 9. § értelmében továbbítja a kezelésre jogosult közigazgatási szervnek.

4.§

(1) Nem minősül panasznak e törvény szerint az a beadvány, mely
a)  jellege szerint igény, nyilatkozat, vélemény, kérvény, javaslat vagy kezdeményezés, és azt egyértelműen nem fejezi ki, mely jogok vagy törvénnyel védett érdekek védelemére törekszik a panaszos,
b) konkrét hiányosságra mutat rá a közigazgatási szerv tevékenységében, melynek eltávolítását vagy kezelését más jogszabály szabályozza, [2]
c) panasz egy külön jogszabály alapján[3], vagy
d) közigazgatási szerv olyan döntése ellen irányul, melyet egy más jogszabály szerinti eljárásban adtak ki[4].

(2) Nem minősül e törvény szerinti panasznak
a)  a közigazgatási szerv olyan beadványa, melyben rámutat egy másik közigazgatási szerv tevékenységének a hiányosságaira,
b) bíróság által a közhatalom gyakorlásával megbízott személy beadványa[5]

(3) A közigazgatási szerv a panaszként feltüntetett beadványt annak megállapítás után, hogy az nem tekinthető panasznak az 1. bekezdés a), b) és d) pontja, vagy a 2. bekezdés alapján, késedelem nélkül, legkésőbb a kézbesítéstől számított 30 munkanapon belül visszaküldi a benyújtónak. A közigazgatási szerv nem küldi vissza azokat a beadványokat, melyek kezelésére egy másik jogszabály alapján jogosult.

(4) Az 1. bekezdés c) pontja szerinti beadványt a közigazgatási szerv továbbítja a külön jogszabály szerint annak kezelésre jogosult szervnek, és egyidejűleg értesíti erről a benyújtót. Az ilyen panaszok továbbítására a 9.§- ban feltüntetett határidő vonatkozik.

(5)  Az 1. bekezdés d) pontja szerinti beadvány, melyből egyértelműen kitűnik, hogy nem jogerős döntés ellen irányul, a közigazgatási szerv a kézbesítéstől számított 5 munkanapon belül továbbítja annak a szervnek, amely a megtámadott döntést kiadta, és egyidejűleg értesíti erről beadványozót is.

A panasz benyújtása
5.§

(1) Panaszt írásos formában, szóban, telefaxon vagy elektronikus levél formájában lehet benyújtani.

(2) A panasznak tartalmaznia kell a panaszos utó- és családi nevét, állandó vagy átmeneti lakhelyének címét. Amennyiben a panaszos jogi személy, tartalmaznia kell annak cégnevét és székhelyét, valamint a jogi személy nevében eljárásra jogosult személy utó- és családi nevét.

(3) A panasznak érthetőnek és olvashatónak kell lennie. A panaszból egyértelműen ki kell tűnnie, ki ellen irányul, mely hiányosságokra mutat rá, milyen érdekek védelmére törekszik a panaszos (továbbiakban „panasz tárgya“), és tartalmaznia kell a panaszos aláírását.

(4) A szóban történő panasz benyújtásáról, melyet nem lehet a benyújtás után azonnal kezelni, a közigazgatási szerv jegyzőkönyvet készít ( továbbiakban  „jegyzőkönyv“).  A 2., illetve a 3. bekezdésben feltüntetett adatok mellett a jegyzőkönyv  tartalmazza a kiállítás pontos dátumát, közigazgatási szerv nevét és székhelyét,  a jegyzőkönyvet kiállító, valamint a szóban történő panasz benyújtásakor jelenlévő alkalmazottak utó- és  családi nevét.

(5) A közigazgatási szerv nem köteles jegyzőkönyvet készíteni, amennyiben a panaszos a szóban történő panasz benyújtásakor nem működik együtt, vagy a közigazgatási szerv olyan eljárását kezdeményezi, amely jogszabályellenes.

(6) Ha a panaszos megtagadja a jegyzőkönyv elkészítését, a közigazgatási szerv a panaszt nem veszi át. Ha a panaszos megtagadja a jegyzőkönyv aláírását, a közigazgatási szerv a jegyzőkönyvet félreteszi azzal a megjegyzéssel, hogy a panaszos megtagadta annak aláírását.

(7) A közigazgatási szervnek telefaxon vagy elektronikus levél formájában benyújtott panasz abban az esetben tekinthető írásos panasznak, amennyiben a panaszos annak benyújtásától számított 5 munkanapon belül azt aláírásával ellenjegyzi, ellenkező esetben a panaszt félreteszik. A panasz kezelésére megszabott idő a panasz benyújtásáról szóló igazolás kézbesítését követő első munkanaptól számítódik. Ha a panaszos írásos igazolása a panasz benyújtásáról más tényeket tartalmaz, mint a telefaxon vagy elektronikus levél formájában benyújtott panasz, a közigazgatási szerv a telefaxon vagy az elektronikus levélben benyújtott panaszt félreteszi. A közigazgatási szervnek elektronikus levélben benyújtott panasz, mely elektronikus aláírással [6]  van ellátva, írásos panasznak tekintendő.

(8) A panasz kezelésével kapcsolatos írásos dokumentumokat, melyeket több panaszos közösen nyújtott be, és nincs feltüntetve a kézbesítésre jogosult panaszos személye, a közigazgatási szerv annak a panaszosnak kézbesíti, aki az első helyen szerepel és feltüntette a szükséges adatokat a 2. bekezdés alapján.

(9) Amennyiben a panasz meghatalmazott személy útján lett benyújtva, a panaszhoz csatolni kell egy hitelesített aláírással ellátott meghatalmazást a panaszos képviseletéről a panasz benyújtásával, valamint az annak kezelésével kapcsolatos ügyintézés jogosultságáról (továbbiakban „meghatalmazás“).

(10) A közigazgatási szerv vezetőjének vagy alkalmazottjának címzett panasz a közigazgatási szervnek benyújtott panasznak tekintendő.

6.§

(1) A közigazgatási szerv a panaszt félreteszi, ha
a) az nem tartalmazza az 5.§  2. bekezdésében feltüntetett követelményeket,
b) a panaszból egyértelműen kitűnik, hogy panasz tárgyában a bíróság, az ügyészség vagy más bűnüldöző hatóság jogosult eljárni,
c) a panasz más személyt érint, mint aki azt benyújtotta, és nincs csatolva meghatalmazás az 5.§ 9. bekezdése alapján,
d) az esettől, mely a panasz tárgya, a panasz benyújtása napjáig már több mint öt év eltelt,
e) következő ismételt panaszról van szó a 21.§ 2. bekezdése szerint,
f) a panasz a 22.§ 3. bekezdése alapján a panasz kezelése ellen irányul,
g) a panasz a közigazgatási szervnek tudomásul vételre lett elküldve,
h) a panaszos nem működött együtt a 16 § 1. bekezdése alapján, vagy az együttműködés nem történt meg a 16.§ 2. bekezdésében feltüntetett időn belül.

(2) Amennyiben a panasz nincs összhangban az 5.§ 3. bekezdésében foglaltakkal, vagy nem tartalmaz annak vizsgálatára szükséges információkat, a közigazgatási szerv írásban felszólítja a panaszost, hogy a panaszt a 16.§ 2. bekezdésében feltüntetett határidőn belül egészítse ki, egyidejűleg kioktatja a panaszost, hogy ellenkező esetben a panaszt félreteszi.

(3) Közigazgatási szerv a panaszt félreteszi, ha azt a panaszos annak végleges kezelése előtt írásban visszavonja, vagy a panaszos írásban értesíti a közigazgatási szervet, hogy nem ragaszkodik annak kezeléséhez.

(4) A közigazgatási szerv a panasz az 1. bekezdés b) – f) pontja szerinti félretételéről, illetve annak okairól a félretételtől számított 10 munkanapon belül írásban értesíti a panaszost.

 7.§

(1) Panasz benyújtása nem lehet oka, illetve nem szolgálhat alapjául olyan következményeknek, melyek árthatnak a panaszosnak.

(2) Az információk, melyeket a panasz intézésével kapcsolatos dokumentációk tartalmaznak, nem nyilvánosak.[7]

 8.§
A panasztevő kilétének eltitkolása

(1) Ha a panaszos azt kéri, a közigazgatási szerv köteles a panaszos személyét bizalmasan kezelni. A közigazgatási szerv bizalmasan kezelheti a panaszos személyét, amennyiben az a panasz kezelésének érdekében áll. Az ilyen jellegű panasz vizsgálatánál a panasz kivonatát, ha lehetséges, annak másolatát használják, személyes adatok, melyekből azonosítani lehetne a panaszost, megjelenítése nélkül. Mindenki, aki a panaszos kilétét ismeri, köteles a vele kapcsolatos titoktartásra.

(2) Amennyiben a panaszos kérvényezte személyének bizalmas kezelését, viszont a panasz tárgyának vizsgálata a panaszos adatainak a megadása nélkül nem lehetséges, a közigazgatási szerv köteles késedelem nélkül erről a panaszost tájékoztatni. Egyidejűleg kioktatja a panaszost, hogy a panasz kezelését csak akkor folytatja, ha megszabott határidőn belül írásban engedélyezi a szükséges adatainak a felhasználását

(3) A panaszt, melyben a panaszos kérvényezte személyének bizalmas kezelését, és a közigazgatási szerv nem jogosult annak kezelésére, a panasz átvételétől számított tíz munkanapon belül megfelelő indoklással visszaküldi a panaszosnak.

 9.§
A panasz átvétele

A közigazgatási szerv köteles a benyújtott panaszt átvenni. Az átvett panaszt, melynek kezelésére nem jogosult, az átvételtől számított 10 munkanapon belül  továbbítja a kezelésre jogosult  szervnek, és egyidejűleg értesíti erről a panaszost. A 8.§ 3. bekezdése szerinti panaszt a közigazgatási szerv nem továbbítja.

  10.§

(1) A közigazgatási szerv a beérkezett panaszokról köteles nyilvántartást vezetni (a továbbiakban mint „nyilvántartás“) a többi írásos dokumentumtól elkülönítve. A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a) a panasz, ismételt panasz, valamint a következő ismételt panasz benyújtásának és nyilvántartásba vételének napját,
b) adatokat az 5. § 2. bekezdése alapján,
c) a panasz tárgyát,
d) a panasz vizsgálatára történő megbízás dátumát, illetve a vizsgálattal megbízott személyt,
e) a panasz vizsgálatának az eredményeit,
f) a szükséges óvintézkedések elfogadására, illetve az azok teljesítésére szánt határidőt,
g) a panasz, ismételt panasz kezelésének befejezési idejét, illetve a következő ismételt panasz félretételének az idejét,
h) a korábbi panasz ellenőrzésének vagy az ismétlődő panasz vizsgálatának az eredményeit,
i) a panasz továbbításának dátumát annak kezelésére jogosult szervnek,
j) a panasz félretételének az indokait,
k) további megjegyzéseket

(2) Az ismétlődő panasz, illetve a továbbiakban ismétlődő panasz abban az évben van nyilvántartva, melyben az benyújtásra került. A megjegyzésben feltüntetendő az ezzel összefüggő panaszok száma.

(3) A közigazgatási szerv köteles a panasz kezelésének az ellenőrzésére jogosult   központi állami szerv [8] kérésére megszabott határidőn belül és szerkezetben éves beszámolót készíteni a panaszok vizsgálatáról.

 11.§
Panaszkezelési illetékesség

 (1) A panasz kezelésére az a közigazgatási szerv a jogosult, mely fennhatósága alá tartozik az a tevékenység, mellyel a panaszos szerint saját jogai vagy a törvénnyel védett érdekei sérültek.  A panasz kezelésének módját a közigazgatási szerv belső rendelettel szabályozza.

(2) A közigazgatási szerv vezetője ellen irányuló panasz kezelésére a közvetlen felettesi szerv a jogosult. Amennyiben ilyen szerv nincs, a panasz kezelésének az ellenőrzésére jogosult központi állami szerv a jogosult a panaszt kezelni. Államigazgatási ügyek végrehajtásánál az önkormányzati szerv vezetője ellen irányuló panasz kezelésére a külön jogszabályok szerint ellenőrző jogkörrel bíró közvetlen felettes állami szerv a jogosult.[9]

(3) Ha két közigazgatási szerv között a panasz kezelésével kapcsolatban  illetékességi vita keletkezik, az a szerv, ahol a vita keletkezett, a vita keletkezésétől számított tíz munkanapon belül továbbítja a panaszt az illetékességi vita eldöntésére jogosult szervnek, és egyidejűleg értesíti erről a panaszost.

(4) A két közigazgatási szerv közti illetékességi vitáról a közvetlen közös felettes szerv dönt. Amennyiben ilyen szerv nincs, a panasz vizsgálatának illetékességéről az ellenőrzésére jogosult központi állami szerv dönt. Az illetékességi vitáról az erre jogosult szerv a kérvény beadásától számított 15 munkanapon belül köteles dönteni.

(5) A panaszokra, melyek az önkormányzati szervek önkormányzati tevékenysége ellen irányulnak, az első bekezdés rendelkezései megfelelően vonatkoznak.

12.§

(1) A panasz kezelésére és kivizsgálására nem jogosult az a személy, aki ellen a panasz irányul, sem annak közvetlen beosztottjai.

(2) A panasz kivizsgálásából, illetve kezeléséből ki van zárva:
a) a panasz kezelésére jogosult önkormányzati szerv azon alkalmazottja, aki részt vett abban a tevékenységben, mely ellen a panasz irányul,
b) más önkormányzati szerv alkalmazottja illetve az a személy, aki részt vett abban a tevékenységben, mely ellen a panasz irányul,
c) az a személy, akinél a panaszossal, panaszos képviselőjével, közigazgatási szerv azon alkalmazottjával, aki ellen a panasz irányul, valamint a panasz tárgyával kapcsolatban felmerül az összeférhetetlenség lehetősége.

 13.§
Ügyintézési határidők

(1) A közigazgatási szerv köteles a panaszt 60 munkanapon belül elintézni.

(2) Amennyiben az szükséges, a közigazgatási szerv vezetője vagy az általa megbízott személy az első bekezdésben megszabott határidőt, annak lejárta előtt 30 munkanappal meghosszabbíthatja. A panasz vizsgálatának időtartamát nem hosszabbíthatja meg az a megbízott személy, aki a panaszt vizsgálja. A panaszkezelés meghosszabbítását a közigazgatási szerv köteles azonnali hatállyal, írásban és indoklással közölni a panaszossal.

 14.§
A határidők kiszámítása

A panasz vizsgálatára megszabott határidő a panasz közigazgatási szervnek történő kézbesítését követő első munkanaptól számítódik. Illetékességi vita esetén a határidő a 11. § 4. bekezdése alapján történő kézbesítést követő első munkanaptól számítódik

15.§
A panasz tartalmának vizsgálata

A panasz vizsgálatára jogosult közigazgatási szerv köteles késedelem nélkül értesíteni a panasz tartalmáról azt a személyt, aki ellen a panasz irányul, mindezt olyan időben és mértékben, hogy a panasz vizsgálatát ne akadályozza. Egyidejűleg lehetővé teszi számára, hogy nyilatkozzon a panaszról, dokumentumokat, írásos okmányokat, adatokat, illetve egyéb információkat terjesszen be, melyek a panasz vizsgálatához szükségesek.

 16.§
A panasztevő együttműködése

(1) A panasz kezelésére jogosult közigazgatási szerv szükséges mértékben (6.§ 2. bekezdés) jogosult a panaszost együttműködésre felszólítani azzal a kioktatással, hogy amennyiben a panaszos nem működik együtt, vagy nem teszi ezt meg a megadott határidőn belül, a panaszt a 6.§ 1. bekezdésének h) pontja alapján félreteszi.

(2) Az együttműködésre előírt határidő a felszólítás átvételétől számított 10 munkanap.

(3) A panaszos indokolt esetben, amennyiben igazolja, hogy az együttműködésre szánt határidő nem elegendő, írásban kérvényezheti annak meghosszabbítását.

(4) Ha a panaszos igazolja, hogy objektív okok miatt nem tudott a közigazgatási szerv felszólításának időben eleget tenni, a közigazgatási szerv jogosult az együttműködésre egy újabb határidőt megszabni.

(5) Az együttműködésre való felszólítás kiküldése és annak teljesítése közti időszakban a panasz kezelésére előírt határidő nem telik.

(6) Az együttműködés megtagadása után a közigazgatási szerva panasz kezelését csak abban az esetben folytatja, ha az lehetséges. A panasz vizsgálatának eredményéről ebben az esetben a közigazgatási szerv nem tájékoztatja a panaszost.

 17.§
A közigazgatási szervek együttműködése

(1) Közigazgatási szerv köteles a panasz vizsgálatára jogosult közigazgatási szervnek biztosítani minden szükséges okiratot, egyéb írásos dokumentumokat, nyilatkozatokat, információkat, illetve egyéb adatokat, melyek a panasz vizsgálatához szükségesek, valamint egyéb szükséges együttműködést, kivéve, ha külön jogszabály [10] erről másképp rendelkezik.

(2) A közigazgatási szerv a kérvény kézbesítésétől számított 10 munkanapon belül biztosítja az együttműködést. Az együttműködés iránti kérvény elküldése és annak teljesítése közti időszakban a panasz kezelésére előírt határidő nem telik. A panasz vizsgálatára szánt határidő felfüggesztéséről a közigazgatási szerv írásban értesíti a panaszost.

(3) A panasz vizsgálatára más személyek, azok beleegyezésével, együttműködése is kérvényezhető, ha külön jogszabály10 erről másképp  nem rendelkezik.

 18.§
A panasz kivizsgálása

(1) A panasz vizsgálatánál megállapításra kerül a tárgy tényleges állapota, az, hogy összhangban van-e az általános érvényű jogszabályokkal, valamint belső rendeletekkel, illetve a feltárt hiányosságok keletkezési okai és következményei.

(2) A panasz vizsgálata annak tárgyából indul ki, függetlenül a panaszos személyétől, illetve attól, hogy ki ellen irányul a panasz, valamint hogy a panaszos a panaszt hogyan nevezte meg. Ha a panasz tartalmát tekintve annak csak egy része tekinthető panasznak, csak ez a rész kerül vizsgálatra. Ha a panasz több különálló pontból áll, minden egyes pont kivizsgálásra kerül. Amennyiben nem lehetséges a panaszt vagy annak egy részét vizsgálni, a panasz kezelésére jogosult közigazgatási szerv ezt feltünteti a panasz vizsgálatáról szóló jegyzőkönyvben, és értesíti róla a panaszost.

(3) A panasz vizsgálata az annak eredményeiről szóló jegyzőkönyv megvitatásával fejeződik be. Amennyiben a jegyzőkönyv megvitatása nem lehetséges, a panasz vizsgálata a jegyzőkönyvnek a panasz vizsgálatát végző közigazgatási szervhez való kézbesítésével minősül befejezettnek.

 19.§)
Jegyzőkönyv a panasz kivizsgálásáról

(1) A panasz kezelésére jogosult közigazgatási szerv a panasz vizsgálatról jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza:
a) a panasz kezelésére jogosult közigazgatási szerv megnevezését,
b) a panasz tárgyát
c) a közigazgatási szerv megnevezését, amely a panaszt vizsgálta,
d) a panasz vizsgálatának az időtartamát,
e) a feltárt eredményeket,
f) a jegyzőkönyv kiállításának az idejét,
g) azon közigazgatási szerv alkalmazottainak a nevét és aláírását, akik a panaszt kivizsgálták,
h) a közigazgatás szerv vezető alkalmazottjának, vagy az általa a panasz vizsgálatával megbízott személynek a nevét és aláírását,
i) a panasz vizsgálatát végző közigazgatás szerv vezető alkalmazottjának, vagy az általa megbízott személy kötelességeit, amennyiben a vizsgálatot elvégző közigazgatási szerv által megszabott időben hiányosságok merültek fel:
1. a hiányosságokért felelős személy megnevezése,
2. a hiányosságok, illetve azok létrejöttének okai, az orvosolásukra szükséges óvintézkedések elfogadása,
3. az elfogadott óvintézkedések előterjesztése a panasz vizsgálatát végző közigazgatási szervnek,
4. az elfogadott óvintézkedések kivitelezéséről szóló jelentés előterjesztése panasz vizsgálatát végző közigazgatási szervnek, valamint a rendelkezésre álló jogi felelősség alkalmazásáról,
5. amennyiben a panaszos személye nem bizalmas, értesíteni kell őt az elfogadott óvintézkedésekről; ha a panaszos személye bizalmas, az elfogadott óvintézkedésekről a panasz kezelésére jogosult közigazgatási szerv értesíti.
j) A dokumentumok átvételéről illetve átadásáról szól igazolás

(2) Ha a panasz vizsgálatára jogosult közigazgatási szerv vezető alkalmazottja vagy az általa megbízott személy megtagadja a jegyzőkönyv megismerését, az első bekezdés i) pontjában foglalt kötelessége teljesítését, vagy megtagadja a jegyzőkönyv aláírását, a panasz vizsgálatát elvégző közigazgatási szerv mindezt jegyzőkönyvbe foglalja.

 20.§
A panasz kivizsgálásáról szóló jelentés

(1) A panasz elintézettnek tekintendő a vizsgálat eredményeiről szóló jelentés kiküldésével a panaszosnak. A jelentésben feltüntetik, hogy a panasz megalapozott volt-e, vagy sem. A jelentés tartalmazza a vizsgálat eredményeinek az indoklását, mely a jegyzőkönyvből indul ki. Amennyiben a panasz megalapozott, a jelentésben feltüntetik, hogy a közigazgatási szervnek, ahol panasz alapján vizsgálat folyt,  milyen kötelességek lettek előírva a 19.§ 1.bekezdés i) pontja alapján.

(2) Ha a panasz több pontból áll, az írásos jelentésnek tartalmaznia kell az összes pont vizsgálati eredményeit. Amennyiben a panasz csak egy bizonyos része tekinthető panasznak, írásos jelentés csak ehhez a részhez készül.

 21.§
Megismételt panasz és többszörösen megismételt panasz

(1) Ismételt panasz vagy következő ismételt panasz olyan, ugyanazon panaszos által benyújtott panasz, melynek tárgya azonos, és nem mutat rá új fejleményekre.

(2) Az ismételt panasz kezelésére az a közigazgatási szerv a jogosult, amely ez előző panaszt is kezelte, ha ez nincs ellentétben a 12.§-ba foglaltakkal. A közigazgatási szerv ellenőrzi az előző panasz vizsgálatának helyességét, melyről feljegyzést készít. A feljegyzés készítésénél a 19.§-ba foglaltak alapján jár el. A következő ismételt panaszt a 6. § 1. bekezdés e) pontjában foglaltak szerint félreteszi.

(3) Amennyiben az előző panasz kezelése helyesnek bizonyult, a közigazgatási szerv erről indoklással egybekötve értesíti a panaszost és egyidejűleg tudomására hozza, hogy a következő ismételt panaszt félreteszi.  Amennyiben az előző panasz kezelése helytelennek bizonyult, a közigazgatási szerv az ismételt panaszt kivizsgálja és kezeli.

(4) Egy másik panaszos által ugyanarra a tárgya vonatkozó panaszt, melyet már a közigazgatási szerv korábban kezelt, nem vizsgál ki. Az előző vizsgálat eredményét megküldi a panaszosnak.

(5) Az ismételt panasz a közigazgatási szerv a 13.§-ban foglalt időn belül köteles kezelni.

 22.§)
Panasztétel a panasz kivizsgálása ellen
és panasztétel a panasz félretétele ellen

(1) A panasz, mely az előző panasz vizsgálata vagy annak félretétele ellen irányul, új, a közigazgatási szerv eljárásmódja ellen irányuló panasznak tekintendő.

(2) A közigazgatási szerv eljárásmódja ellen irányuló panasz nem ismétlődő panasz, még akkor sem, ha a panaszos megismétli az előző panaszban feltüntetett tényeket.

(3) Az első bekezdés szerinti panaszt a közigazgatási szerv vezető alkalmazottja vagy az általa megbízott személy kezeli, kivéve, ha ez nincs összhangban a 12. §-ba foglaltakkal. Ha a panaszt a közigazgatási szerv vezető alkalmazottja kezelte, az első bekezdés szerinti panaszt a közvetlen felettes szerv jogosult kezelni. Amennyiben ilyen szerv nincs, a panasz vizsgálatának ellenőrzésére az illetékes központi államigazgatási szerv jogosult. Ha a panaszt a panasz kezelésének ellenőrzésére jogosult központi államigazgatási szerv vezetője kezelte, az ez ellen irányuló beadványt a 6.§ 1. bekezdés f) pontja alapján félreteszi.

(4) A közigazgatási szerv eljárásmódja ellen irányuló panaszt a közigazgatási szerv a 13.§- ban megszabott időn belül köteles kezelni

 23.§
A panasz kezelésének ellenőrzése

(1) A panasz kivizsgálásának az ellenőrzését a közigazgatási szerv végzi.[11]

(2) A panasz vizsgálatát végző közigazgatási szerv jogosult ellenőrizni azon intézkedések teljesítését, melyek az egyes hiányosságoknak, illetve azok okainak az eltávolítására lettek elfogadva.

 24.§
Eljárási bírságok

(1) A közigazgatási szervnek, mely nem teljesíti a törvény által megszabott kötelességeit, és ezzel hátráltatja, akadályozza a panasz kezelését vagy a hiányosságok javítását, a panasz kezelésére jogosult szerv jogosult 650 euró összegig terjedő eljárási bírságot kiszabni. Az eljárási bírság összegének a kiszabásakor a közigazgatási szerv figyelembe veszi a panasz kezelésének vagy a hiányosságok javítása hátráltatásának vagy akadályozásának a mértékét.

(2) Amennyiben az eljárási bírság kiszabása után se volt a kötelesség teljesítve, további bírság szabható ki, összesen 6500 euró összeg nagyságban.

(3) Az eljárási bírság kiszabására vonatkozó eljárást a kötelességszegés megállapításától számított 3 hónapon belül lehet elindítani, legkésőbb azonban a kötelességszegéstől számított egy éven belül.

(4) Az eljárási bírság kiszabásáról szóló eljárásra a közigazgatási eljárásokról szóló törvény vonatkozik.[12]

(5) Az eljárási bírság, melyet
a) a 2.§ 1. bekezdés a) pontjában, illetve a második bekezdésben feltüntetett közigazgatási szerv szabott ki, az állami költségvetés bevétele,
b) a 2.§ 1. bekezdés b) és c) pontjában feltüntetett közigazgatási szerv szabott ki, annak a közigazgatási szervnek a költségvetési bevétele, mely a bírságot kiszabta.

 25.§
Közös rendelkezések

(1) A közigazgatási szerv vezető alkalmazottja, ahol a panasz vizsgáltatik, köteles a panasz helyes kezelése, illetve vizsgálata érdekében megfelelő tárgyi, technikai és személyes feltételeket biztosítani.

(2) A költségeket, melyek
a) a panaszosnál keletkeztek, a panaszos viseli,
b) a közigazgatási szervnél keletkeztek, az illetékes szerv viseli.

(3) Mindenki köteles a titoktartásra azokról a tényekről, melyeket a panasz kezelésénél szerzett. E kötelesség alól írásban felmentést adhat az a személy, akinek ez a kötelesség az érdekében áll.

(4) A közigazgatási szerv a panasz kezelésére vonatkozó eljárásmódjára a közigazgatási eljárásokról szóló törvény nem vonatkozik, kivéve ha e törvény nem rendelkezik másképp.

26.§
Átmeneti rendelkezések

(1)E jogszabály hatályba lépése előtt a közigazgatási szervnek benyújtott beadványokat a 2010. január 31. előtt hatályban lévő törvény szerint kezelik.

(2) E jogszabály hatályba lépése előtt elkezdett eljárás az eljárási bírság kiszabásáról a 2010. január 31. előtt hatályban lévő törvény szerint fejeződik be.

(3) A közigazgatási szerv a panaszok kezelését e törvény hatályba lépésétől számított 6 hónapon belül a 11. § 1. bekezdése szerint belső rendeletekkel szabályozza.

 27.§
Hatálytalanító rendelkezések

A 164/2008. számú törvénnyel módosított 152/1998-as a panaszokról szóló törvény érvényessége megszűnik.

 28.§
Hatályosság

E törvény 2010. február 1-jén lép hatályba

Elfogadva 2009. december 4-én

 

[1] Például a 39/1993. számú törvény az Állami Számvevőszékről (NKÚ), a 350/1996. számú törvény a Szlovák Nemzeti Tanács házszabályáról.
[2]
Például a Polgári perrendtartásról szóló törvény, a Büntető perrendtartásról szóló törvény, a 162/1995. számú kataszteri törvény, a 250/2007. számú törvény a fogyasztóvédelemről, 372/1990. számú szabálysértési törvény.
[3]
Például a 400/2009. számú az állami szolgálatról szóló törvény 59.§ 1 bekezdés h) pontja és  65.§; az 511/1992. számú az adókról és illetékekről szóló törvény 49.§, a 233/1995. számú a végrehajtásról szó törvény 218a§
[4]
Például a 71/1967. számú a közigazgatási eljárásokról szóló törvény 46 §, a 511/1992. számú az adókról és illetékekről szóló törvény 14a §,
[5]
Például a 233/199.5 számú törvény 5.§ 2 bekezdése, a Polgári perrendtartásról szóló törvény 175za§
[6]
215/2002-es számú az elektronikus aláírásról szóló törvény 4.§
[7]
211/2000-es számú, az információhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény 8. és 12.§.
[8]
575/2001-es számú törvény
[9]
608/2003-as számú törvény 4. §-a 1. bekezdésének b) pontja, 50/1976-os számú törvény, 135/1961-es számú törvény 3.§ 5. bekezdésének d) pontja, 154/1994-es számú törvény 31.§
[10]
215/2004-s számú törvény, 428/2002 –es számú törvény, 511/1992-es számú törvény 23.§, 483/2001-es számú törvény 89.§
[11] 10/1996-os számú törvény 7. § 3. bekezdésének c) pontja; 369/1990-es számú törvény 18d. § 1. bekezdése; 302/2001-es számú törvény 19c.§ 1. bekezdése
[12]
71/1967-es számú törvény

Törvény a panasztételről