Tisztelt Fehér István!

Az átküldött elutasító határozatot és különösen annak indokolási részét megvizsgálva az az álláspontom, hogy az Ön szlovák állampolgárságának megszűnését a szlovákiai hatóságok a szlovák állampolgársági törvény megfelelő rendelkezéseivel kapcsolatban is érvényesülő ún. „alkotmányossági vélelem” alapján tekintik jogszerűnek. Azaz, a hatóságok mindaddig a Szlovák Köztársaság Alkotmányával összhangban lévőnek tekintik az állampolgársági törvény megfelelő szabályait, amíg jogosult szerv – a kassai Alkotmánybíróság – ennek ellenkezőjéről nem dönt.

Mindemellett arra a következtetésre is jutottam, hogy a komáromi rendőrparancsnokság hatóság jogszerűen nem szólíthatta fel Önt a személyi igazolványa leadására és a kerületi rendőrparancsnokság pedig jogszerűen nem hagyhatta jóvá a komáromi rendőrparancsnokság elsőfokú közigazgatási határozatát.

A rendőrség járási és kerületi szerve által hivatkozott, a személyi igazolványokról és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 224/2006 számú törvény 11. §, (1) bek., h) pontja ugyanis így hangzik: „Az állampolgár vagy annak gondnoka a)..b)..c)…..h) haladéktalanul köteles beszolgáltatni személyi igazolványát az illetékes hivatalnak, ha az állampolgár állampolgársága megszűnt vagy a Szlovák Köztársaság területén lévő állandó lakhelyét megszüntette.” Az „állampolgár” kifejezést ugyanez a törvény a 2. §, (1) bekezdésben „a Szlovák Köztársaság állampolgáraként” értelmezi.

A hatóságok által hivatkozott jogszabályhely tehát kifejezetten a szlovák állampolgár számára teszi kötelezővé a személyi igazolványa leadását, Ön pedig – a szlovák hatóságok értelmezése szerint –2011. szeptember 15-től már nem rendelkezik szlovák állampolgársággal. A személyi igazolvány leadásának kötelezettsége 2011. szeptember 15-e előtt sem vonatkozhatott Önre, hiszen az idézett jogszabályhely szerint Ön csak akkor lett volna köteles leadni a személyi igazolványát, ha: 1) szlovák állampolgárként már elveszítette szlovák állampolgárságát, 2) szlovák állampolgárként megszüntette a szlovákiai állandó lakhelyét. Az 1) eset értelmezhetetlen, a gyakorlatban kivitelezhetetlen, hiszen Ön szlovák állampolgárként nem lehetett egyúttal olyan személy is, akinek megszűnt a szlovák állampolgársága. A 2) eset azért nem vonatkoztatható Önre, mert Ön szlovák állampolgárként nem szüntette meg a szlovákiai állandó lakhelyét, ez utóbbi - a törvény szerint - csak a szlovák állampolgársága megszűnését követően szűnt meg – a hatóságok hivatalból való eljárása következtében.

Természetesen más lenne a helyzet, ha a törvény a szlovák személyi igazolvány leadását „az állampolgárságát elveszített személy” („osoba, ktorá stratila štátne občianstvo”) számára írná elő, nem pedig a (szlovák) állampolgár számára.

Az Ön szlovák személyi igazolványa ugyan a törvény szerint 2011. szeptember 15-i hatállyal érvénytelenné vált, ám a komáromi rendőrkapitányság – a végeredményt tekintve - alkotmányt sértő módon járt el, amikor Önt az egyébként érvénytelen személyi igazolványa leadására szólította fel és amikor ennek elmaradása miatt szabálysértési bírsággal sújtotta. A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 2. fejezete (2) bekezdése szerint ugyanis „Az állami szervek csak az Alkotmány alapján és annak keretein belül, illetve a törvény szerinti terjedelemben és módon járhatnak el.” Ugyanezen fejezet (3) bekezdése így hangzik: „Mindenki számára biztosított a jog azt tenni, amit a törvény nem tilt, és senki sem kötelezhető arra, hogy azt tegye, amit a törvény nem ír elő”.

A törvény szerint a kerületi rendőrkapitányság másodfokú közigazgatási határozata ellen már nem lehet fellebbezni. A határozatot bíróságon lehet megtámadni a másodfokú közigazgatási határozat kézhezvételétől számított két hónapon belül. Ha a bírósági eljárás mellett dönt és e célra nincs jogi képviselője, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának jogsegélyszolgálata szívesen rendelkezésére áll.

Üdvözlettel,

Lancz Attila, JOGSEGÉLY - Szlovákiai Magyarok Kerekasztala

Az őszi vásár meghívója és plakátja jogi minősítésüket tekintve „nyilvánosság tájékoztatására szánt közlemények”. A 221/1999 számú kormányrendelet mellékletében szereplő településeken (magyarlakta települések) lehetőség van az ilyen közleményeket kisebbségi nyelven és államnyelven, kétnyelvűen megjelentetni. Az ezeken a településeken megjelenő kétnyelvű közlemények esetében a törvény nem határozza meg a nyelvek sorrendjét, azaz, a közlemény kisebbségi nyelvű szövege megelőzheti az államnyelvű szöveget - ám a kisebbségi nyelvű szöveg nem lehet nagyobb betűméretű mint az államnyelvű szöveg, legfeljebb vele azonos. Farkasdon tehát lehetőség van arra, hogy az őszi vásár kétnyelvű meghívóin és plakátjain a magyar nyelvű szöveg a szlovák nyelvű szöveget megelőzően szerepeljen.

Alább megtalálja az államnyelvről szóló Tt. 270/1995 számú törvény megfelelő részét, magyarul és szlovákul:

8. §, (6) bek.: „A nyilvánosság tájékoztatására  szánt összes feliratot, reklámot és közleményt, főleg az elárusító helyeken, sportlétesítményekben, éttermekben, utcákon, utak mellett és felett, repülőtereken, autóbusz- és vasútállomásokon és a tömegközlekedési járművekben államnyelven tüntetik fel. Ha más nyelvű szöveget tartalmaznak, a másnyelvű szövegek csak az államnyelvű szöveg után következnek, és tartalmilag azonosnak kell lenniük az államnyelvű szöveggel. A másnyelvű szöveg egyenlő vagy kisebb betűméretben kerül feltüntetésre, mint az államnyelvű szöveg. A nyilvánosság tájékoztatására  szánt nemzeti kisebbségi nyelvű és államnyelvű feliratokban és közleményekben, olyan településeken, ahol a hivatalos érintkezésben külön előírás ^11g) alapján használják a nemzeti kisebbség nyelvét, és a reklámokban a szövegek sorrendje nincs meghatározva.”

§ 8, ods. 6:  „Všetky nápisy, reklamy a oznamy určené na informovanie verejnosti, najmä v predajniach, na športoviskách, v reštauračných zariadeniach, na uliciach, pri cestách a nad nimi, na letiskách, autobusových staniciach a železničných staniciach, vo vozidlách verejnej dopravy sa uvádzajú v štátnom jazyku. Ak obsahujú text v iných jazykoch, inojazyčné texty nasledujú až po texte v štátnom jazyku a musia byť obsahovo totožné s textom v štátnom jazyku. Inojazyčný text sa uvádza rovnakým alebo menším písmom ako text v štátnom jazyku.V nápisoch a oznamoch určených na informovanie verejnosti v jazyku národnostnej menšiny a v štátnom jazyku v obciach, kde sa v úradnom styku používa jazyk tejto národnostnej menšiny podľa osobitného predpisu, 11g) a v reklame sa poradie textov neurčuje.”

Mivel Szlovákia és Ausztria között nincs a kettős állampolgárságot kizáró kétoldalú egyezmény, ezért az Ön jövőben megszületendő gyermeke “A Szlovák Köztársaság állampolgárságáról” szóló 40/1993 számú, többször módosítot törvény 5. §, (1) bek., a) pontja szerint a születésénél fogva (automatikusan) szlovák állampolgárrá válik, függetlenül attól, hogy hol született. Ha azonban Magyarországon szüli meg gyermekét, azzal számolnia kell, hogy akad majd némi adminisztratív jellegű elintéznivalója, amíg anyakönyvezteti gyermekét Szlovákiában.

Az Ön magyarországi „tartózkodási engedélye” semmit sem változtatna ezen a helyzeten. Alapvetően Önnek semmiféle tartózkodási engedélyre nincs szüksége Magyarországon, hiszen Ön egy a Schengeni-övezetbe tartozó EU-tagállam (Szlovákia) állampolgára, és mint ilyen, Ön 90 napig tartózkodhat Magyarországon legálisan, mindenféle bejelentési kötelezettség nélkül. Ez a 90 nap mindannyiszor megszakad, és újra kezd telni, ahányszor Ön kilép Magyarország területéről. Ezt a 90 napos határidőt egyébként nem ellenőrzik a magyar hatóságok, mert igazából a Schengeni-övezeten belül lehetetlenség ezt ellenőrizni. De ha 90 napon túl, huzamosan tartózkodik Magyarországon, akkor is csak be kell jegyeztetnie (nem engedélyeztetnie) a tartózkodását a mo.-i lakhelye szerinti idegenrendészeten, ahol megvárásra kiállítanak önnek egy igazolást a bejelentésről, később pedig lakcímkártyát kap. Ez tehát nem tartózkodási engedély, mert ebben az esetben a hivatal nem „engedélyezi” a tartózkodást, hanem csak „tudomásul veszi azt”, hiszen Önnek az EU-s jogszabályok szerint joga van 90 napon túl is Magyarországon tartózkodni, ha teljesíti a törvény szerinti feltételek valamelyikét (pl. mo.-i munkahely,családtag, megélhetés, stb.).

A szlovák állampolgárságú (de magyar állampolgársággal nem rendelkező) gyermek természetesen rendelkezhet magyarországi egészségügyi ellátásban (magyarországi egészségbiztosítás keretében) de csak akkor, ha van magyarországi bejelentett lakhelye (lakcímkártyája). A tankötelezettség idejébe beleszámító oktatásért és az óvodáért nem kell díjat fizetnie a gyermekének, ha a gyermeknek és a gyermek valamelyik szülőjének van magyarországi bejegyeztetett lakhelye (lakcímkártyája), illetve a szülők közül legalább az egyik keresőtevékenységet folytat. Bővebben lásd itt, a 110. §-nál:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300079.TV

Fontos körülmény, hogy ha esetleg Ön vagy a gyermek apja a gyermek születése előtt magyar állampolgárságot szerez, akkor a gyermek szlovák állampolgárságának lehetőségei megváltoznak. Ebben az esetben ugyanis a gyermek a magyar állampolgárságú szülője után automatikusan magyar állampolgárságot szerez és ha ez a körülmény a szlovák hatóságok tudomására jut (pl. azzal, hogy a magyarországi kórházban magyar állampolgárként jegyzett gyermek iratait a gyermek szlovákiai anyakönyveztetésének céljából szlovákiai anyakönyvi hivatal elé terjesztik), akkor Szlovákia nem ad szlovák állampolgárságot a gyermekének, hiába is rendelkezik úgy a szlovák törvény, hogy ha az egyik szülő szlovák állampolgár, akkor a gyermek is automatikusan azzá válik. Ez azért van így, mert Szlovákia a mai napig hatályosnak tart egy a kettős állampolgárság elkerüléséről szóló, Magyarország és Csehszlovákia között 1961-ben létrejött kétoldalú egyezményt. Magyarország ezt az egyezményt 1993-ban egyoldalúan felmondta, ám Szlovákia a maga részéről továbbra is hatályban lévőnek tekinti. Mivel ennek a nemzetközi egyezménynek a rendelkezései magasabb rendűek mint a szlovák állampolgársági törvény rendelkezései, ezért Szlovákia Magyarország vonatkozásában egyáltalán nem ismeri el a kettős állampolgárságot. Tehát a születendő gyermeknek a szlovák hatóságok szerint vagy szlovák, vagy magyar állampolgársága lenne, de a nem lehet szlovák-magyar kettős állampolgár.